ÉPÍTÉSZETI, KULTURÁLIS EMLÉKINK
Akikre büszkék vagyunk, nevezetes- híres embere a településnek:
Végh Antal Jánkmajtis községből elszármazott író halála után a településen a Művelődési Házban emlékszoba lett kialakítva, itt megtalálható az író kötetei, íróasztala és egyéb használati tárgyai.
A szatmári Erdőhát déli részén fekvő falu csak az 1960-as években épült össze teljesen. Jánk kétutcás falu, Majtis útelágazásnál települt. A Szamos 1970-es áradása a község nagy részét lerombolta. Az újjáépítés során sok új lakóházzal és középülettel gazdagodott a település.
Jánk római katolikus temploma
Jánk római katolikus temploma középkori eredetű. Műemlék a Szatmárban jellegzetes, késő gótikus szerkezettel: oromfala nincs, a belső tér viszonylag nagy, a szentély csillagboltozata eredeti. Nyújtott szentélyű, keletelt, késő gótikus stílusban épült. A templom barokk szobrait az északi falon találjuk. A XV. században pálos-rendi templom volt. 1538-ban a reformátusok elfoglalták és két évszázadon át a tulajdonukban maradt. 1751-ben Barkóczy Zsigmond tábornok Schulz nevű tiszttartója visszafoglalta, s azóta katolikus tulajdonban van ismét. 1869 szeptemberében egy tűzeset következtében leégett a főoltár. A jelenlegi szárnyas oltárt Kassán készítették 1825-1826-ban. Idegenforgalmi szempontból a XV. századi gótikus stílusú, kőrácsos ablakkal ellátott, támpilléres, szép arányú római katolikus templom.
Története: A templom eredetére nézve Dümmerling Ödön feltételezi, hogy ez
XV. századból eredő templom esetleg pálos templom volt. l538-ban a reformátusok elfoglalják a templomot. 1681-ben az országgyűlés alkalmával a reformátusok református templomként jelölik meg. 1696-ban is református. 1718-ban Erdődy Gábor egri püspök és Károlyi Sándor között levelezés folyik a jánki templommal kapcsolatban, valamint Páter Sebestyén Nagykárolyból Jánkra való helyezése tárgyában. 1700-ban kettős fatorony volt a templom mellett. 1777-ben három harangról értesülünk. A legnagyobbat Szt. György tiszteletére szentelték. A legkisebb harang ekkor a szentély fölötti kis toronyban van, kötele a templomba lóg a mai örökmécs helyén. A másik két harang a kettős fatoronyban van, később haranglábra kerül. l833-ban a csengettyű is odakerül. l 855-ben a nagyharang elreped. A középső haranggal együtt újat öntenek belőle. Jánk legrégibb harangja állítólag a fehérgyarmati református templomba került. 1819-ben a régi orgona rossz állapotban volt. 1851-ben új, romantikus orgona készül. 1869 szeptemberében leég a főoltár. Az új l870-ben készül el. A jelenlegi szárnyas oltár Kassán készül l 825-26-ban. A Kálvária a diadalívben volt, gerendán, a feszület az ívcsúcsig ért. 1949-ben vették le innen és tették az északi oldalfalra. A háztörténelmet Rusznák István plébános (1874-1886) 1876. február 25. előtt írta.
Jellege: A főutca közepén szabadon álló, keletelt, nyújtott szentélyű, gótikus templom a XV. század második feléből.
Külső: Huszártornyos, kontytetős, kétszakaszos hosszház; nyújtott nyolcszög záródású, a hajónál keskenyebb szentéllyel és a szentély északi oldalán félnyeregtetős, alacsonyabb sekrestyével. Lépcsős támpillérek támasztják meg a hajó és a szentély sarkait és boltszakasz-csatlakozásait. A támpillérek a sekrestye által elfoglalt részen hiányoznak, egy kivételével szögfelezőben állnak, illetve a falsíkra merőlegesek. A diadalív déli támpillére a diadalív síkjának folytatásában áll. A nyugati homlokzat közepén nyílik a templom főbejárata. A hajó déli oldalának két tengelyében egy-egy mérműves ablak, a kettő között egy elfalazott bejárati nyílás. A szentély két déli és délnyugati tengelyében egy-egy mérműves ablak, keleti tengelyében elfalazott rózsaablak. A sekrestye keleti és nyugati falában egy-egy álló formátumú, kisméretű, egyenes záródású ablak, tüskés kovácsoltvas ablakosztóval. A sekrestye bejárati ajtó nyugat felöl nyílik a templomhajó északi fala mellett. Az északi hajóhomlokzat egyetlen tagolóeleme egy támpillér, amely keletebbre esik a déli homlokzat közepe táján elhelyezkedő, elfalazott gótikus ajtónál. A hajó mindkét gótikus ajtónyílása csúcsíves záródású. Bélletük gazdagon tagolt, körteprofilos. A hajóablakok egyetlen osztósudara hiányzik.
Belső: A síkmennyezetes hajó nyugati végén későbbi, háromnyílásos orgonakarzat. A gazdag profilú, körtetagos, csúcsíves diadalív mögött hálóboltozatos szentély nyílik, pajzsos zárókövekkel. A diadalív profilozása vállmagasságban belefut a két diadalív-pillérbe. Ezek négyszöges alaprajzúak. A szentélyboltozat bordáinak vállát alátámasztó falpillérek a diadalív vállmagasságában elmetszettek. A szentélyből a sekrestyébe egyszerű, csúcsíves, lesarkított keretezésű ajtónyílás vezet. A sekrestyét kelet-nyugati irányú dongaboltozat fedi, míg az orgonakarzat alatt fiókos dongaboltozat feszül. A hajó fölött kékesszürkére festett, kazettás famennyezet húzódik, az egyes mezők közepén arany hatágú csillagokkal. A szentély északkeleti falában gótikus szentségtartó fülke nyílik. Egyenes záródású nyílását fölül és kétoldalt pá1catagos keretezés veszi körül, amely belefut az alsó, széles könyöklőpárkányba. A fülke fölött vakmérműves oromzat, keresztrózsával és két fiatoronnyal.
Berendezés: Kálvária-csoport. A hajó északi oldalán, belül. Barokk. Az egyes alakok egymáshoz viszonyított mérete nem arányos.
Kegyúri pad: Jelenleg az orgonakarzat alatt, a lecke oldalon. Valaha a szentélyben állt. Volutás támlával és könyöklővel. Előlapja három pilaszterrel két részre osztva. Az egyes ülések nincsenek megosztva. Barokk.
Sekrestyeszekrény: Egyszerű, barokk (?) alkotás.