Jánkmajtis Története

Jánkmajtis a Szatmári-síkságon, Nyíregyházától Keletre, mintegy 89 km távolságra található település. A 41-es útról Fehérgyarmatnál leágazó alsórendű utakon közelíthető meg, a települést érinti a Mátészalka-Zajta vasútvonal. Térképészetileg a település fekvése L alakú, közel 5 km hosszú főútvonala van, 17 utcával. A településtől észak-keletre folyik a Tapolnok-főcsatorna. A csatornától délre fekvő erdő természetvédelmi terület. Éghajlata a mérsékelten hűvös és mérsékelten meleg öv határán fekszik. Az évi napsütéses órák száma 1960-1970, a középhőmérséklet 9,6-9,7 'C, a csapadék 650-670 mm. Az uralkodó szélirány az É-i, második helyen a déli áll. Erdőtársulásainak túlnyomó többségét tölgyesek alkotják. Kisebb területeket foglalnak el a kőris, szil, juhartársulások, valamint a hazai nyárak. Találkozhatunk akáccal, éger, fűz és nyírfákkal is. Kisebb részeket borítanak az ecsetpázsitos rétek. A lágyszárú fajok közül leggyakoribb a csomós palka, az erdei madárhúr és a pázsitlevelű nőszirom. Talaja ön¬tésagyagokon kialakult réti és fiatal nyers öntéstalajokból áll.

Történelem

A szatmári Erdőháton fekvő község 1658 lakost számlál. Nevét első ízben, 1314-ben, egy határbejárás során említik Jánk alakban. Területén 1987-ben nagy kiterjedésű római kori bronz-telepre bukkantak. Emellett Árpád-kori cserépleletek is előkerültek.

Jánk

Az egyházi, latin eredetű János személynév Ján tövének -k kicsinyítőképzős formájából lett településnév. Királyi adományként kapta meg ősi birtokosa, a Jánky nemzetség. Később a váradi püspökség és káptalan kezébe került, szintén királyi adományként. 1425-ben a Csáky család, 1466-ban a Várady család szerzett itt részbirtokot. Legutolsó földesura a gróf Hadik-Barkóczy család volt. A középkorban a Szatmárnémetibe vezető kereskedelmi útnak Jánkon átkelőhelye volt, ami elősegítette városias fejlődését. A későbbi időkben is mezővárosként említik az írott források. A községben több alkalommal rendeztek megyegyűlést, így 1669-ben és 1749-ben. A reformációt követően Szatmár vármegye nyugati felében csak itt maradt meg az erős katolikus egyház.

Majtis

Neve személyi névi eredetű, az - s végződés magyar becézőképző lehetett, amely a szláv Mojtech, illetve a német Machtin személynév tövéhez járul. A település nevét 1328-ban említik első ízben Maythus alakban. Első földesura a Majtissy család volt. Később többször cserélt a falu gazdát. A XVII. század második felében a szatmári várhoz tartozott. 1720-ban a Vay család birtokolja. A XIX század végén került a Vallyi család tulajdonába, 1870-ben a falu ősi templomát már ők újították fel. A falut 1905 április 11-én hatalmas tűzvész pusztította, melyben csaknem minden megsemmisült. 1930-ban a lakónépessége 540 fő volt. Majtisról szól egy szép és igaz könyv, Végh Antal: Kenyér és vászon című kötete.

Oldal: Jánkmajtis története
Virágoztassuk fel Jánkmajtis életét és teremtsünk munkalehetőséget!!! - © 2008 - 2025 - rostastamas.hupont.hu

A HuPont.hu weblap készítés gyerekjáték! Itt weblapok előképzettség nélkül is készíthetőek: Weblap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat